Magyarország gazdaságában a mezőgazdaság és az élelmiszeripar különleges jelentőséggel bír. Ugyanez elmondható a fenti iparágakhoz szorosan kapcsolódó bortermelésről is, ám az ország az agrárterületen kívül számos egyéb, hagyományosan kiváló minőségű termékkel büszkélkedhet.

A sikeres hazai és nemzetközi piaci részvétel szempontjából fokozottan számolni kell annak a versenyeszköznek a szerepével, amelyet a földrajzi árujelzők [Vt. 103.§.(1)], azaz az eredetmegjelölések [Vt. 103.§.(3)] és a földrajzi jelzések [Vt. 103.§.(2)] használata és jogi oltalma biztosíthat. Az olyan - nemzetközi színtéren is elismert - megjelölések, mint például a szegedi paprika, a gyulai kolbász, a makói hagyma, a tokaji bor vagy az egri bikavér nem csupán a származási országról kialakított kép színezéséhez járulnak hozzá, hanem - a termékek minőségi követelményeinek fenntartásán túl - a kollektív jogosultság formájában megjelenő oltalom révén komoly hozzáadott piaci értéket is jelentenek.

A földrajzi árujelzők fogalmát általánosságban mindazoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneveként alkalmazzuk, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. Iparjogvédelmi oltalom alá azonban csak meghatározott feltételek teljesítése esetén, hatósági eljárás eredményeképpen kerülhetnek. A földrajzi árujelzők oltalmának lényege, hogy - a termékek minőségi jellemzői és származási területük között bizonyíthatóan fennálló kapcsolatot elismerve - fellépési lehetőséget biztosít mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják. (Ennek legjellemzőbb példája, ha az adott termék nem a megjelölt földrajzi területről származik, de ide tartozik az az eset is, ha nem felel meg a termékleírásban foglalt egyéb követelményeknek).

Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően (illetve a közelmúlt közösségi jogalkotási folyamatainak eredményeképpen) a földrajzi árujelzők - attól függően, hogy milyen terméktípushoz kötődnek - négyféle rendszerben kerülhetnek oltalom alá, s ezt a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi oltalomszerzés egészíti ki.