Menedzsment Campus

Galéria

2013. évi XVI. törvény a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

A Magyar Közlöny 2013. évi 46. számában kihirdetésre került a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvény, amely a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.), a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.), valamint a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítását, továbbá a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény kiigazítását tartalmazza.

A törvény az iparjogvédelmi törvények számos kodifikációs és technikai jellegű korrekcióját tartalmazza, eleget tesz a deregulációs szükségleteknek, valamint egyes eljárási szabályok kiigazításáról is rendelkezik.

A 2013. évi XVI. törvény hatálybalépésének napja 2013. április 1., azonban egyes rendelkezései csak 2013. november 1-jén, illetve 2014. január 1-jén lépnek hatályba.

A Szüt. módosításai az ügyvédi hivatás szabályozásához adaptálják a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó egyes rendelkezéseket (ideértve a szabadalmi ügyvivői működés szervezeti kereteire, valamint a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat), áttekinthetőbbé teszik az ügyvivői tevékenység végzéséhez szükséges képzettségre vonatkozó szabályokat, valamint kiegészítik a szabadalmi ügyvivők által ellátható szerzői jogi feladatok körét az adatbázisok védelmére és az önkéntes műnyilvántartásokra vonatkozó eljárásokkal.

Az Szjt.-módosítások többségének célja a 2006/116/EK irányelv módosításáról szóló 2011/77/EU (2011. szeptember 27.) európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése, azaz az általa bevezetett módosításokkal összeegyeztethető hazai szabályozás megalkotása. A 2011/77/EU irányelv ötven évről hetven évre növelte a hangfelvételben rögzített előadóművészi teljesítmények védelmi idejét, továbbá egységesítette a több szerzős szöveges zeneművek védelmi idejének számítását az Európai Unióban, elrendezve azon művek sorsát, amelyek zenéje vagy szövege már nem lenne védett a zeneszerzőre és a dalszövegíróra vonatkozó eltérő védelmi idő miatt.