A 2013. július 1-jén hatályba lépő új büntető törvénykönyvben önálló fejezetet alkotnak a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények. A korábbi Btk-hoz képest lényeges változás, hogy a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése és az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállásokkal összefüggésben bűncselekményi értékhatárt vezet be az új kódex: 2013. július 1-jétől a 100 ezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó cselekmények szabálysértésnek minősülnek majd. 

Az elkövetőnek a több jogosult szerzői jogait sértő cselekményei törvényi egységet alkotnak, továbbá emelkednek a kiszabható büntetési tételek: az eddigi maximális nyolc év helyett akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók, akik a bűncselekményt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el. Bevezetik továbbá az új büntethetőséget kizáró ok fogalmát, amely kiveszi azokat a „mindennapos” felhasználói magatartásokat a büntetőjogi felelősségre vonás alól, amelyek során a jogsértés mértéke nem jelentős és a cselekmény közvetett módon sem irányul jövedelemszerzésre.

Az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállást érintő változás, hogy az elkövetési magatartások köre kibővül, míg az áru hamis megjelölése tényállás címe versenytárs utánzására módosul és kiegészítő jellegűvé válik: ezen módosítások következményeként várható, hogy az iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indított büntetőeljárások száma a jövőben növekedni fog.